Itt vagyunk a templomnál, de én nem vettem eddig észre semmi értelmeset, csak azt, hogy nő a fű és, hogy tőlünk 2cm-re van a temető, amitől kiráz a hideg.
Hirtelen kiáltást hallok:
- Áu, segítség!- Szonja az.
- Mi a történt? Bajod esett?- kérdezem rögtön és odarohanok hozzá. - Nem, nem történt semmi, csak elbotlottam egy kőben. Szerintem kibicsaklott a bokám. - Nézzük csak…- nézem meg a lábát.- mozgasd!- és kicsit elfordítom neki.- Érzel valamit? - Nem, semmit.- huh, szerencse.
- Jó, akkor nem bicsaklott ki. Próbálj meg felállni!- közben én megnézem a követ. Egy ilyen furcsa jel van rajta. De szép!Azt hiszem ez az, amit kerestünk. - Lányok, gyertek ide, találtam valamit!- kiabálok, és gyorsan ide futnak.
- Mi lehet ez?- kérdezi Janie.
- Lehet, hogy egy Atlantiszi jel.- gondolkodik hangosan Layla.- de vajon mit ábrázol? - Nem tudom.- mondom.- de ez itt olyan, mint egy kéz nélküli ember, aki körül egy ilyen félkör alakú vonal van. A kis templomok is nagyjából ilyen alakban vannak, nem? Lehet, hogy az tényleg egy ember és… megvan! A többi templomnál is kell lennie ilyen jelnek és… ember…- gondolkodom hangosan.- álló ember… rá kell lépni a kőre! Próbáljuk meg!- mondom és rálépek. Hirtelen egy dörrenésszerű zaj töri meg a csendet, és a földben hirtelen egy kis téglalap alakú rés keletkezik. De pár perc múlva újra nincs semmi a helyén. - De hát ezen nem lehet bemenni! Ez csak egy lyuk.- mondja lekicsinylően Janie. - Szerintem, ha rálépünk a többire is, ami a kis templomoknál van, akkor megnyílik valami, vagy mit tudom én. Ez a félkör alak olyan, mint a többi templom alakja a térképen.- mondom.
- De hogyan? Nem tudunk egyszerre nyolc helyen lenni. Csak négyen vagyunk.- aggodalmaskodik Layla.
- Majd kitalálunk valamit, de majd csak holnap.- mondom, mert már nagyon fáradt vagyok és ,ég haza is kell érnünk Janievel. És az nem kis idő.
Otthon.
Janievel már megint azon veszekedünk, hogy ki aludjon az emeletes ágy felső részén. A nővérem nem tudja megérteni, hogy én már tegnap lefoglaltam. Egyszerűen hihetetlen a csaj! Kezd elegem lenni belőle! Nah, bejött anya is. - Lányok, mi a baj? Min veszekedtek már megint?- kérdezi. - Hogy Janie… - Ricky nem engedi… - Teljesen lehetetlenül viselkedik… - Én akarok itt aludni… - Lányok, lányok, azért nem kéne ezen veszekedni! Akkor meg ágyazok fent mindkettőtöknek.- próbál mindet anya békíteni, de nem sok sikerrel, hiszen mindig veszekedünk Janievel. Nincs olyan nap, óra, perc, hogy ne lenne köztünk félreértés, és akkor aztán törik minden! - Nem, akkor inkább én lent alszom!- mondom határozottan.
Nem igaz, hogy mindig a nővérem nyer! Akármi van, ő az első mindenben, ő kap jobb helyet… még egyszer mondom: elegem van belőle! Igazából szerintem Náthán illik hozzám. Nem tudom miért, de tényleg tetszik. Lehet, hogy ő is szeret? Bár a lányok azt mondják, hogy szerintük igen, de én nem tudom… nem veszem észre… de az is lehet, hogy a bénaság velem született…