4.fejezet

Házasság

- Csak én vagyok itt édes – szólalt meg valaki mögülem rekedt, krákogó hangon. Megfordultam és az a valaki elkapta a karom. Próbáltam kirángatni magam a szorításából, de nem sikerült.

- A lányok hol vannak? Maga meg ki a fene?

- Milyen lányokról beszélsz? Itt egy lány se volt rajtad kívül, bébi.

- Mit akar tőlem? – kezdtem nagyon megijedni.

- Csak téged. – megakart csókolni, de én elfordítottam az arcom. Majd egy jól irányzott rúgással megrúgtam. Hirtelen elengedett és nekem annyi időm volt, hogy elfussak. Felfutottam a szobámba és magamra zártam az ajtót. Ő persze utánam futott és elkezdett dörömbölni az ajtómon.  Gyorsan felkaptam a telefonom és tárcsáztam Davidet. Biztos tud segíteni. Felvette.

- Halló! – szólt a telefonba.

- David, segíts! Egy őrült van a házban és Dalma meg Juli nincsenek itthon. – és ekkor betörte az ajtómat az őrült. Elsikítottam magam és a telefont leejtettem. – Hagyjon engem békén. Egyébként meg ki maga?

- Én vagyok az Jake! Nem emlékszel rám? Az általánosban szerelmes voltam beléd és ez most is így van. Bár kár hogy nem ölhettem meg Mattet. Mert útban áll a kapcsolatunk kialakulásához.  Ő nélküle már rég velem lennél.

- Veled soha nem járnék. Tudod miért? Mert egy undorító disznó vagy. Senki nem fog járni egy őrülttel. Én tuti nem abban biztos lehetsz. Még ha megölnéd Mattet akkor én hű lennék hozzá. Nem mennék hozzád rögtön és könyörögnék neked, hogy járj velem. – itt elkapott és megcsókolt. Undorító, puha, nyálas, meleg csók volt. Próbáltam kiszabadulni a szorításából, de nem sikerült. Aztán elkezdett egyre lejjebb és lejjebb csókolgatni. Ekkor lazított a szorításból ellöktem magamtól. A földre esett és elszaladtam. Próbáltam kinyitni az ajtót, de nem sikerült. Késő volt már kiszökni a résen, ezért elkezdtem segítségért kiabálni. Hallottam , hogy valaki a nevemen szólít.

- Itt vagyok fent a szobámban! – felugrott Jake és befogta számat. Ráharaptam a kezére és újra kikiabáltam. – Gyorsan gyere!

Ekkor mögülem beugrott pár rendőr a résen és elkapták volna Jaket, de ő elkapott és egy kést szorított a torkomhoz.

- Engedje el! – mondta az egyik rendőr.

- Ha már nem lehet az enyém, akkor Matté se legyen.

- Várj Jake! Engedj el. Kérlek, ne ölj meg! – elkezdtem sírni. Nagyon féltem. – Beszéljük meg.

- Nincs mit ezen megbeszélni. Ha most elengedlek, akkor börtönbe fogok kerülni, de ha…

- Ha megölsz, akkor több időt fogsz tölteni odabent.

- Pont nem erre gondoltam. A te segítségeddel ki tudok jutni innen és el tudok menekülni.

- Meg fognak találni. Csak napok kérdése.

- Maradj csöndben!

- Kérlek engedj el. Jake kérlek!

- Nem hallod, maradj csöndben. – gondolkozott egy kicsit. Engedett a szorításból.

- Ha elengedsz, akkor nem kell börtönbe menned. Csak engedj el.

- Ezt komolyan mondod?

- Ebben a pillanatban, nehezen tudnék hazudni. – elengedett. Én odafutottam Davidhez, aki épp most lépett be az ajtón. A rendőrök elkapták Jaket, de valahogy sikerült kiszabadulnia és kiugrott az ablakon. Vagy túlélte pártöréssel vagy nem. Mikor vége lett az egésznek, megöleltem Davidet. Még mindig remegtem a félelemtől.

- Köszönöm szépen! – súgtam a fülébe. Mögötte megjelent Matt is. De mikor meglátott minket, elszomorodott és elment.

- Várj! – futottam utána.

- Figyelj Janie! Ha te Davidet szereted, akkor nem állok az utatokba. – szólalt meg miután megállt.

- Ezt nem érted.

- mit nem értek? Hiszen ott voltam.

- Nem az volt, aminek láttad. Csak megöleltem.

- Azt hittem, ha haza jövök, akkor itt vársz rám. Erre David karjában vagy.

- Figyelj elmondom, mi történt ma és tegnap és akkor remélem megérted.

- Rendben.

- Tegnap volt egy különös álmom, amiben megöltelek. Majd felébredtem és felhívtam Davidet, hogy nézzük meg, hogy még élsz. Bementünk hozzád és azt mondta, hogy sajnálja és, hogy te csak az utunkban állsz és megölt téged.

- Tudod követni? - Matt bólintott. - Szóval ez volt az álmom. Ez még mindig tegnap történt. Megmentette az életedet egy őrülttől. Más néven Jaketől. Ma meg itt volt a házban és megakart… - itt elakadt a szavam, mintha nem bírtam volna kimondani. Lehet, hogy még mindig sokk hatás alatt voltam. – szóval… na érted…

- Meg akart erőszakolni. – segített ki Matt.

- Igen. Davidet hívtam, hogy segítsen. Aztán meg meg akart ölni. Davidnek egy öleléssel köszöntem meg és ennyi történt. És köztem és David közt nincs semmi.

- Sajnálom, csak meglepett, hogy amikor megjöttem ott ölelkeztetek. Azt hiszem itt az alkalom arra, hogy megkérjem a kezed.

Éreztem, hogy elpirulok. Letérdelt elém és megkérdezte:

- Hozzám jössz feleségül?

- Szerinted ez még nem korai?

- Szerintem.  ÉÉn szeretlek és örökké szeretni foglak. Mit változtat azon ha most veszlek el vagy csak pár év múlva?

- Semmit. Akkor ez esetben a válaszom... igen. – mondtam, majd megcsókoltam.

Megtartottuk az esküvőt. Dalma és Juli volt a koszorúslány természetesen. Ha nem ők lettek volna akkor kinyírtak volna. Nagyon szép ruhájuk volt és nekem is. Aztán én meg Matt ki mondtuk a boldogító igent. Befejeztem az iskolát Magyarországon és ügyvédnek készültem. Az egyetemet Angliában végeztem el. Anyukámtól megkaptuk az angliai házat és beköltöztünk Mattel. Sokat ingáztam Anglia és Magyarország között, hogy találkozhassam Dalmával és Julival.